Nos, gondolom Agatha Christie Tíz kicsi néger című könyvét nem igazán kell bemutatni, de ha valaki mégsem ismeri, annak a történetről dióhéjban annyit mondanék, hogy adva van tíz, egymásnak teljesen idegen ember, akit egy titokzatos vendéglátó meghív egy világtól elzárt szigetre, ahol a vendégeket sorra gyilkolják meg.
Mielőtt elkezdenék a sorozatról írni, le kell szögeznem egy tényt. Azon kevés emberek közé tartozom, akik nem voltak elragadtatva a könyvváltozattól. Valószínűleg ebben szerepet játszott az is, hogy egy iskolai versenyre olvastam, amire nem is akartam benevezni és csak minél előbb túl akartam esni az egészen. Emellett azt is be kell vallanom, hogy tizenkét évesen én meg is ijedtem ettől a könyvtől és ez lehet az egyik oka annak, hogy nagyon ritkán olvasok krimiket. Ezek után gondolom senkinek sem okozok meglepetést azzal, hogy nem is állt szándékomban megnézni a sorozatot. Azt már meg sem tudom mondani, mi vitt rá arra, hogy mégis belekezdjek, de egyik este mégis megtettem, másnap délelőtt pedig be is fejeztem.
