Augusztusi összefoglaló

Végre véget ért az augusztus és szerencsére ebben a hónapban már van is miről írni az összefoglalóban. Még mindig nem tobzódunk az érdekes eseményekben, az igaz, de azért a mondandómat bővebb lére tudom ereszteni, mint azt előző hónapban tettem.

Az augusztust meglehetősen felszabadultan indítottam, hihetetlenül boldog voltam, hogy megszabadultam attól a tehertől, amit a beadandó írása jelentett számomra. Büszkén jelenthetem azt is, hogy kaptam jegyet, átmentem, így szerencsére átestem ezen az órán is.

A hónap elején vásároltam a Deichmannban egy csíkos hátizsákot. Előző félév végén már elegem lett a válltáskákból, mindig húzták a vállamat, egyik sem volt igazán praktikus a mindennapi szaladgáláshoz és egyetemre járáshoz.

Hát igen, lehet, hogy egy kicsit sok
könyvet vettem ebben a hónapban

Egyik barátnőmmel megrohamoztuk az Alexandrát és annak ellenére, hogy megállapítottuk, hogy valószínűleg nem fogunk semmit sem venni, sikerült öt könyvet összeharácsolnom. Alessandro D'Avenia Senki sem tudja című könyvével már régóta szemezgettem, csakúgy, mint Téa Obreht A Tigris asszonya című regényével. Sue Monk Kiddtől a Szárnyak nélkül szabadon és Emma Donoghue Érzékek tánca című könyve már régóta kívánságlistán volt, nem tudtam ott hagyni őket, Joyce Maynard Lány a hegyen című könyvét pedig azért vettem meg, mert tavaly nagyon tetszett az írónőtől a Nyárutó. Később még egyszer visszamentem, akkor szintén akciósan vettem meg Kate Mortontól a Titkok őrzőjét. Ezek után tesóm is könyvet akart rendelni, így került hozzám Böszörményi Gyulától a Leányrablás Budapesten, illetve Danielle Paige-től A Gonosz ébredése.

Az olvasmánylistám is szebben alakult, mint az előző hónapban, több időm volt olvasni. Ugyan az orosz nyelvű Harry Pottert feladtam, egyszerűen nem volt hozzá se kedvem, se energiám, de öt másik könyvet sikerült végigolvasnom. Hyeonseo Lee könyve, A lány hét névvel a hónap egyik legérdekesebb olvasmánya volt, Soman Chainani Jók és rosszak iskolája című regénye pedig tökéletes kikapcsolódást nyújtott. Claude Anet Mayerlingje sajnos csalódást okozott és Vivien Hollowaytől a Tolvajok kézikönyve nem volt rossz, de sajnos nem élveztem annyira, mint vártam volna. A hónap utolsó olvasmánya pedig Marina Fiorato egyik könyve, A Mandulaliget Madonnája volt.

Augusztusban ezen felül semmi olyan jó dolog nem történt, ami említést érdemelne a blogon is. Összegezve annyit tudok erről a hónapról mondani, hogy a nagy könyves dorbézolásról szólt és lassacskán kezdenek visszatérni a bejegyzéseim is.