2016. május 18., szerda

Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek

Fülszöveg: Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki – miután egy motorbalesetben teljesen lebénult – depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait…
Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes…
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?


Évek óta a várólistámon volt ez a könyv, de arra, hogy elolvassam, valójában csak a film érkezése vett rá. Nagy lelkierőre volt szükségem ahhoz, hogy belekezdjek, ugyanis a romantikus történetektől nagyon szoktam ódzkodni, de összeszedtem magam és belekezdtem a Mielőtt megismertelekbe.

Eleinte nem igazán tudott magába szippantani a történet, aminek az okát sem tudnám megmondani.  Először lassacskán haladtam, pedig tényleg nem volt rossz könyv, mégis úgy éreztem, hogy valami mindvégig hiányzik belőle. Valahogy képtelen voltam igazán beleélni magam a történetbe, ez pedig valami űrt okozott, amit olvasás közben mindvégig éreztem.

A történet kapcsán annyit tudok mondani, hogy egy szépen felépített, jól összerakott cselekményről beszélhetünk a könyv kapcsán. Tetszett, ahogy az írónő több szereplő szemszögéből is mesélte a történetet, érdekes volt mások nézőpontját is megismerni, nem csak Lou-ét. Tetszett, ahogy Lou apránként egyre több mindent derített ki Willről, érdekes volt erről is olvasni.

A szereplők kapcsán még többet el lehet mondani. Lou néhol kicsit idegesítő szereplő volt, de ettől függetlenül tetszett, hogy a személyisége megváltozott Will hatására és egy másfajta életet kezdett élni. Will érzéseit és döntéseit én meg tudtam érteni, annak ellenére, hogy el se tudom képzelni, hogy milyen érzés lehet úgy élni, ahogy Willnek kellett. A mellékszereplőket én már nem éreztem olyan árnyalt alaknak, a legtöbbjükről megtudhattunk néhány dolgot, de ezzel véget is ért az ábrázolásuk.

Erről a könyvről összességében azt tudom mondani, hogy bár rossznak sem nevezném, én nem tartom kiemelkedően jónak sem. Kíváncsi voltam, hogy mi az oka a népszerűségének, de sajnos ez még mindig nem egészen világos számomra. A történet szórakoztató, egy időre le tudott kötni, de nekem nem adott semmi olyan pluszt, ami indokolná azt, hogy miért szeretik ennyien. Sajnos nekem nem fog kiemelkedő élményként megmaradni ez a könyv, annak ellenére, hogy a belőle készült filmet biztosan meg fogom nézni. Kíváncsi vagyok, mit fognak belőle kihozni, de a Mielőtt megismertelek könyvváltozata nekem nem jelentett semmi különlegeset. Ettől függetlenül persze, ha valaki szereti a romantikus történeteket, bátran vágjon bele, hátha jobban elnyeri a tetszését a könyv, mint nekem.

4 megjegyzés:

  1. Már régóta szemezgetek én is a könyvvel, örülök, hogy írtál róla bejegyzést. Szerintem főleg azért olvassák ilyen sokan, mert most fog kijönni a film (a színészek is elég ismertek). Kíváncsi vagyok, hogyan fog tetszeni, általában nem szoktam betegséggel kapcsolatos regényeket olvasni, de már annyian beszélnek róla, hogy felkeltette nekem is az érdeklődésemet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Olvasd el mindenképp, és majd mesélj, hogy tetszett. Kíváncsi vagyok, mit fogsz róla gondolni, mert a népszerűségét szerintem is leginkább a filmnek köszönheti.

      Törlés
  2. A könyvet nem olvastam, de a film nagyon tetszett!
    A film hatására gyorsan megvásároltam az épp megjelent 2. részt, a Miután elvesztettelek c. könyvet, aminél ua. az érzést tudnám leírni, amivel Annie az elsőt jellemzi. Nem rossz,de semmi extra... izgalmasnak nem nevezném, biztatnom kellett magam, hogy végig olvassam. Bár a végkifejlet is sejthető...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A filmet nemrégiben láttam. Ugyan annak se lettem hatalmas rajongója, de jobbnak éreztem a könyvnél, illetve az érdeklődésemet is tovább tudta fenntartani.
      Hmmm, ugyan az olvasásra nekem nem kellett magamat biztatnom, de leginkább azért, mert betegen olvastam, így nem volt más dolgom...

      Törlés