David Ebershoff: A dán lány

Fülszöveg: MIT TENNÉL, HA VALAKI, AKIT SZERETSZ, MINDEN ÉRTELEMBEN MEG AKARNA VÁLTOZNI?

A megtörtént eseményeket feldolgozó történet egy egyszerű kéréssel indul: a feleség apró szívességet kér a férjétől.
Egy hűvös koppenhágai délutánon a művészházaspár, ki-ki a maga festőállványánál, a műteremlakásukban dolgozik. Az asszony modellje váratlanul lemondja a találkozót, és ő aggódik, hogy így nem tudja időben befejezni a portrét. Megkérdezi a férjét, nem venné-e fel a modell cipőjét és harisnyáját, hogy megfesthesse, ahogy a harisnya a bokánál gyűrődik. A férj először meghökken, de aztán igent mond.
És ezzel kezdetét veszi a huszadik század legszenvedélyesebb és legszokatlanabb szerelmi története.

Lili Elbe (1882-1931) feltehetően interszexuális ember volt, az elsők egyike, akin nemátalakító műtétet hajtottak végre. Einar Wegenerként született Dániában, ezen a néven sikeres tájképfestő volt, és élete nagy részét férfiként élte le.
1930-ban jelentkezett be a drezdai női klinikára. Ötödik, méhbeültető műtétét azonban csak három hónappal élte túl, halálát feltehetően szervkilökődés okozta.

 

Az elején azonnal le szeretném szögezni, hogy rengeteget vacilláltam azon, hogy elolvassam-e ezt a könyvet. Egy kicsit féltem tőle, fogalmam sem volt róla, hogy milyen módon dolgozza fel a témát és a saját tűrőképességem határával sem voltam tisztában, ennek ellenére győzött a kíváncsiságom és megrendeltem a könyvet. 

Amikor belefogtam az olvasásba, még mindig nem tudtam, hogy mire számítsak, de a történet nagyon hamar magával ragadott.  A könyv azzal a bizonyos jelenettel indul, amikor Einar teljesíti a felesége kérését és elindul azon az úton, amelynek a végére Lili Elbe vált belőle. Engem leginkább ez a folyamat érdekelt, de a regény ennél sokkal többet nyújtott. Nem csak Einar átalakulását mutatta be, hanem azt is, hogy a felesége hogyan élte meg azt az időszakot, amikor Lili lassacskán egyre jobban beférkőzött az életébe. Lili születését a szerző csodálatosan mutatta be, attól a pillanattól kezdve, hogy a koppenhágai délutánon Einar belebújt Greta modelljének a ruháiba, a férfi vívódásán át egészen addig a percig, amíg befeküdt a drezdai klinikára, ahol nővé operálták. Érdekes volt végigkövetni Einar zavarodottságát, azt, hogy Lili személyisége hogyan bontakozott ki egyre inkább, és végül azt, hogy Lili miként élt nőként.

Gerda Liliről készült képe

Einar/Lili mellett volt egy másik szereplő is, aki nagyon fontos szerepet játszott az események alakulásában, mégpedig Greta, Einar felesége (akinek a valódi neve Gerda volt). Greta csodálatos személyiség volt, hiszen tökéletesen ismerte a férjét, mindvégig mellette állt, még akkor is, ha fokozatosan elvesztette azt az Einart, akihez feleségül ment, és helyette Lili bukkant fel az életében. Valójában ők kölcsönösen segítettek egymáson, hiszen Greta életre hívta Lilit, a lány nélkül pedig Greta sosem vált volna sikeres festővé. Ettől függetlenül a feleség odaadása és szeretete hihetetlen volt és igazán elgondolkodtató, hiszen ez az igazi szeretet, amit ő tanúsított Einar iránt. 

Nagyon nehéz erről a könyvről írni, hiszen nem egy egyszerű olvasmányról van szó és a témája sem nevezhető a legkönnyedebbnek. De érdekes volt, gördülékeny stílussal (amire szükség is volt), nekem pedig összességében tetszett. Elgondolkodtató és talán segít abban is, hogy aki elolvassa, elfogadóbbá váljon másokkal szemben, ami persze nagyon nehéz, de hatalmas szükség van rá még napjainkban is. A könyvet én mindenkinek ajánlom, akit érdekel Einar története és fogékonynak érzi magát a történetre. Én nagyon  örülök, hogy nem hagytam ki, megérte elolvasni.