2015. augusztus 5., szerda

Fagyi Book Tag

Találtam egy Fagyi Book Taget, amit lefordítottam és kitöltöttem. Az évszakhoz is tökéletesen passzol, fogadjátok sok szeretettel! :)

Mogyorókrém- egy hosszú könyvsorozat, amit tényleg el akarsz olvasni, de mindig csak halogatod
Két ilyen sorozat is van, az egyik a Vámpírakadémia, amivel kapcsolatban a húgom is régóta nyúz, hogy milyen jó és feltétlenül el kell olvasnom, de mivel volt már néhány kellemetlen élményem a YA vámpírregényekkel kapcsolatban, mindig csak halogatom a könyvet. A másik ilyen sorozat a Trónok harca. Már régóta érdekel (leginkább a körülötte lévő nagy felhajtás miatt), de a sorozatból látott részletek mindig eltántorítanak, illetve az is, hogy elég méretes műről van szó, én pedig elég bizalmatlanul állok hozzá. (Ráadásul legutóbb valaki megkérdezte, hogy olvastam-e már a Trónok harcát. Amikor nemmel válaszoltam, az volt a következő kérdése, hogy mi értelme van olvasni, ha nem olvasok semmi jót. Amikor ilyen emberek ajánlanak egy könyvet, ez is eltántorít a szándékomtól...)
Csokoládé- egy könyv, amit bármikor újra tudsz olvasni
Ezen a válaszon gondolkodnom sem kell, ez Emily Brontë Üvöltő szelek című regénye. 14 évesen olvastam először, azóta nagy kedvencem és legalább ötször újraolvastam azóta. Imádom, hogy minden egyes olvasás után megváltozik róla a véleményem, a szereplőkről is mást gondolok, de mindig nagyon élvezem.

Pisztácia- egy könyv zöld borítóval
Azonnal Arthur Golden Egy gésa emlékiratai című könyvére gondoltam. Aki esetleg még nem olvasta, de érdekli a keleti kultúra és a nők élete, pontosabban a gésáké, az mindenképpen vágjon bele, biztosan nem fogja megbánni.

Eper- egy könyv egy nagyon édes románccal
Charlotte Brontë Jane Eyre című könyve jutott azonnal eszembe. Valójában ez volt életem első olyan könyve, ahol a szerelmi szálnak igazán fontos szerep jutott, így mindig különleges emlék marad, ráadásul nagyon szerettem Jane és Mr. Rochester románcát.

Citrom- egy könyv keserű befejezéssel
Lisa See Sanghaji lányok című könyve volt az, amit imádtam, azonban az utolsó néhány fejezet olvasása leginkább fájdalmat okozott, az utolsó oldal pedig teljesen összetört. Hiába volt olyan probléma, ami a befejezés során oldódott meg, annyi másik maradt, hogy erről a regényről mindig is a keserű vég jut csak eszembe.

Menta- egy gyerekkönyv, amit szeretsz
Anyu gyerekkori könyvei közül vettem el egyszer Fehér Klára Bezzeg az én időmben című könyvét. Utána rongyosra olvastam és az egyik legkedvesebb olvasmányomként él az emlékeimben, és ha arra kellene válaszolnom, hogy mit szerettem 9-10 évesen olvasni, más eszembe se jutna.

Vanília- a kedvenc klasszikusod
Jaj, ez az a kérdés ismét, amire nem tudok egyetlen könyvvel válaszolni. Victor Hugo A nyomorultak című regénye az egyik, a másik pedig Dosztojevszkijtől a Bűn és bűnhődés. Mindkettőt imádtam, mindkettőt nagyon élveztem, ráadásul a Bűn és bűnhődés eredeti orosz címe is gyönyörűen hangzik :)

Tejszínhab- az egyik leghosszabb könyv, amit olvastál
Szerintem ez Tolsztoj Háború és béke című regénye volt. Bár A nyomorultak is egy hozzá hasonló monstrum, most visszagondolva a Háború és béke lehetett a hosszabb. Vagy csak én éreztem úgy, mert közel sem élveztem annyira, mint Victor Hugo klasszikusát...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése